انتقل إلى وضع عدم الاتصال باستخدام تطبيق Player FM !
Olyan nincs, hogy biztonsági számla, ilyenkor le kell csapni a telefont
Manage episode 340199011 series 2530805
Fáradhatatlanok, napi több száz embert hívnak fel, és a teljes magyar bankpiacot nézve negyedévente átlagosan több száz millió forintot raknak zsebre a magukat banki alkalmazottaknak kiadó csalók. A pénzt az ügyfelek pedig sokszor maguk utalják át a csalók által megadott, biztonságinak nevezett számlaszámra.
Rendkívül kifinomult módszerekkel dolgoznak, szinte egy profi call centert szimulálnak a csalók, háttérzajjal, banki és IT-biztonsági szakszavakkal, átkapcsolással, amikor felhívnak valakit azzal, hogy ismeretlen tettesek el akarják tulajdonítani a számlájukon lévő összeget. Már az is gyanús jel, hogy érdeklődnek a számlán lévő összeg nagyságáról, amit az igazi bankok sosem kérdeznek meg, mert már tudják, ahogy a kártyaszámunkat is – mondta Sonjic László, az OTP Bank informatikai és bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni:
https://g7.hu/uploads/2022/09/Sonjic-Laszlo-vagott.mp3Vannak olyan árulkodó jelek, amelyek gyanút kell, hogy keltsenek bennünk. Az általában bankihoz hasonló, vonalas számról telefonáló csalók azonosítót, PIN-kódot, jelszavakat, kártyaszámot vagy a kártya hátoldalán lévő 3 jegyű kódot, esetleg SMS-kódot kérnek, amivel pénzügyi tranzakciót tudnak lebonyolítani. Ilyen adatokat a bankok sosem kérnek ügyfeleiktől, ahogy olyan sincs, hogy biztonsági számla, amire a csalók általában hivatkoznak, hogy oda kell átutalni a pénzt.
A kettős ügyfél-azonosítás bevezetésével csökkent ugyan a csalások száma, de az elkövetők is finomítottak a módszereiken – mondta Sonjic László. Így most vagy egy alkalmazás telepítését kérik az ügyféltől, és így veszik át az irányítást – az SMS-ben kapott hitelesítő kódokat is látják -, vagy rábírják az ügyfelet, hogy saját maga hajtsa végre a tranzakciót.
Sajnos folyamatosan nő a csalások száma és a kárértéke is, ezért mindig ébernek kell lenni. A telefonos csalásokon kívül a legelterjedtebb elkövetés a nyereményjátékos és a rövid idő alatt többszörös megtérüléssel kecsegetető kriptovalutás befektetési csalások.
Jó hír ugyanakkor, hogy a banki csalásmegelőzési és monitoringrendszerek az ellopott összeg többszörösét „mentik meg”, amikor kiszűrik a gyanús tranzakciókat – tette hozzá.
A podcast megjelenését az OTP Bank támogatta.
The post Olyan nincs, hogy biztonsági számla, ilyenkor le kell csapni a telefont first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.
300 حلقات
Manage episode 340199011 series 2530805
Fáradhatatlanok, napi több száz embert hívnak fel, és a teljes magyar bankpiacot nézve negyedévente átlagosan több száz millió forintot raknak zsebre a magukat banki alkalmazottaknak kiadó csalók. A pénzt az ügyfelek pedig sokszor maguk utalják át a csalók által megadott, biztonságinak nevezett számlaszámra.
Rendkívül kifinomult módszerekkel dolgoznak, szinte egy profi call centert szimulálnak a csalók, háttérzajjal, banki és IT-biztonsági szakszavakkal, átkapcsolással, amikor felhívnak valakit azzal, hogy ismeretlen tettesek el akarják tulajdonítani a számlájukon lévő összeget. Már az is gyanús jel, hogy érdeklődnek a számlán lévő összeg nagyságáról, amit az igazi bankok sosem kérdeznek meg, mert már tudják, ahogy a kártyaszámunkat is – mondta Sonjic László, az OTP Bank informatikai és bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni:
https://g7.hu/uploads/2022/09/Sonjic-Laszlo-vagott.mp3Vannak olyan árulkodó jelek, amelyek gyanút kell, hogy keltsenek bennünk. Az általában bankihoz hasonló, vonalas számról telefonáló csalók azonosítót, PIN-kódot, jelszavakat, kártyaszámot vagy a kártya hátoldalán lévő 3 jegyű kódot, esetleg SMS-kódot kérnek, amivel pénzügyi tranzakciót tudnak lebonyolítani. Ilyen adatokat a bankok sosem kérnek ügyfeleiktől, ahogy olyan sincs, hogy biztonsági számla, amire a csalók általában hivatkoznak, hogy oda kell átutalni a pénzt.
A kettős ügyfél-azonosítás bevezetésével csökkent ugyan a csalások száma, de az elkövetők is finomítottak a módszereiken – mondta Sonjic László. Így most vagy egy alkalmazás telepítését kérik az ügyféltől, és így veszik át az irányítást – az SMS-ben kapott hitelesítő kódokat is látják -, vagy rábírják az ügyfelet, hogy saját maga hajtsa végre a tranzakciót.
Sajnos folyamatosan nő a csalások száma és a kárértéke is, ezért mindig ébernek kell lenni. A telefonos csalásokon kívül a legelterjedtebb elkövetés a nyereményjátékos és a rövid idő alatt többszörös megtérüléssel kecsegetető kriptovalutás befektetési csalások.
Jó hír ugyanakkor, hogy a banki csalásmegelőzési és monitoringrendszerek az ellopott összeg többszörösét „mentik meg”, amikor kiszűrik a gyanús tranzakciókat – tette hozzá.
A podcast megjelenését az OTP Bank támogatta.
The post Olyan nincs, hogy biztonsági számla, ilyenkor le kell csapni a telefont first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.
300 حلقات
Tous les épisodes
×مرحبًا بك في مشغل أف ام!
يقوم برنامج مشغل أف أم بمسح الويب للحصول على بودكاست عالية الجودة لتستمتع بها الآن. إنه أفضل تطبيق بودكاست ويعمل على أجهزة اندرويد والأيفون والويب. قم بالتسجيل لمزامنة الاشتراكات عبر الأجهزة.