69. Irány Madeira: közvetlen járat, ötletek és tippek

Okosutas

Tematikus Madeira-adás, annak apropóján, hogy a Wizz Air közvetlen budapesti járatot indít a csodás szigetre. Megunhatatlan, lélegzetelállító utazás vár ránk Madeirán, ahol gondosan érdemes kirándulást tervezni, de minden lépés egy csoda. De előtte egy kis árazás.

Felborulni látszik a Wizz Air árazási mechanizmusa, amely tartalmazott egy nem túl olcsó, egy szoszó és egy nanemár szintű kategóriát (25; 50; 70 euró). Lassan normalizálódik a helyzet, néhány járat már leesett oda, ahol már érdemes foglalni, más járatok azonban bántóan drágák maradtak. Logika nincs, sajnos egyre inkább az utolsó pillanatos tervezés lesz a nyerő.

A Wizz Air a téli menetrendbe berakta heti kétszer Madeirát, egyelőre 24 ezer forint a legolcsóbb jegy klubtagságival. Hogy ez sok vagy kevés, nézőpont kérdése, átszállással Lisszabonon vagy Portón át olcsóbb is lehet - pillanatnyilag előbbi játszik - menni. Ha szeretnénk pár napot szánni bármelyikre is, akkor nagyon is megéri az átszállás, de ha csak a szigetre van időnk, ráadásul gurulóst is viszünk, akkor a közvetlen járat lehet a jó megoldás.

Akármi is legyen, Funchal bájos kisváros, éttermes, báros tengerparti résszel, Christiano Ronaldo szobrokkal és sétányokkal. A fővárosban kár kihagyni a botanikus kertet, ahonnan egész Funchal és az óceán is látszik, gyönyörű, buja növények között órákat el lehet bóklászni. Innen látszik Monte falu is, ahol az utolsó magyar király, IV. Károly van eltemetve.

Kirándulni szinte kötelező a szigeten, érdemes ezeket azonban két csoportra bontani. Az egyik a levada-túra. Ezek kis vízvezetékek mentén vezető ösvények, viszonylag kis szintkülönbséggel. Ez elég fontos, mert Madeirán nincs túl sok sík felület. Emiatt az autóbérlésnél is azzal kell számolni, hogy a legkisebb teljesítményű autók nem fognak felmenni minden emelkedőn - és ez nem vicc.

A levada-túrák viszonylag rövidek, ezek közül az egyik legérdekesebb a kétszintes levada. Ez a Lombada templomtól indul, a hegyoldalban egymás alatt fut a két levada, a végén lépcsőn lehet átmenni egyikről a másikra. Persze hosszabbat is lehet találni, ilyen a Caldeirao Verde. Nevét egy zöld kalderáról kapta, ami valójában egy csodás vízesés. A főúttól a Pico das Pedras nevű pihenőtől indul a túra, a vízesésig oda-vissza majdnem húsz kilométer.

Jóval nagyobb kaland az igazi túra. Ám itt azzal kell számolni, hogy iszonyatos szintemelkedést kell megtenni. A leghíresebb kanyar a Pico Ruivo és a Pico Aireio közti túra, amiben két nagy nehézség van, a teljesítés és a logisztika. Elképesztő a látvány, de a mászás is, rengeteg lépcsővel és létrával. Tömegközlekedés nincs, így vagy oda-vissza túrát kell csinálni - ez pokoli nehéz - vagy körbe kell autózni két társasággal. Mi középen találkoztunk és adtuk át a kulcsot, így autós kerülőkkel meg lehetett oldani.

Ezzel még közel sem mondtuk el, mi minden van Madeirán. Porto Monitz, Santana kötelező városkák, amit még kiemelünk, az mégis egy mára lakatlanná vált falu, Calhau da Archadas, ami Archadas da Cruz falu alatt található. Úgy hatszáz méterrel lejjebb. Csak egy kicsike felvonóval lehet jönni-menni, odalent nincs térerő, vezetékes víz, villany is épp valahol. Valaha mezőgazdasági termelés folyhatott itt, a huszonegyedik században azonban ez már nem volt túl vonzó környezet. Azért egy-két AirBnb szállás van, ha valaki elmenekülne a mindentől.