Demokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbé

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2021/10/susanszky_szabo_oross_sb_final.mp3

Magyarországon a demokráciával való elégedettség átlaga körülbelül az európai átlag alatt van kicsivel. Ez olyan országok körébe helyez minket, mint Spanyolország, Ciprus vagy Franciaország. Tehát egyfelől látjuk, hogy a középmezőnyben vagyunk, viszont az elégedettség szórása tekintetében abszolút élmezőnybe tartozunk. Vagyis arról van szó, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazók közötti különbség tekintetében nagyon magas különbség mutatkozik. Csak Szerbiában tapasztaltunk ennél magasabb szórást – mondta Oross Dániel a G7 Podcast e heti adásában.

Őszintén szólva bennünket is meglepett, hogy itt ilyen nagy eltéréseket találunk, tehát hogy ennyire eltér egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazónak a gondolkodása Magyarországon az összes többi vizsgált országhoz képest. Összességében nem annyira kedvezőtlen a demokrácia érzékelése Magyarországon, csak éppen azt látjuk – és talán ez nem túlzó kifejezés -, hogy teljesen más világban él egy kormánypárti és egy ellenzéki szavazó. Félreértés ne essék, természetesen egy kormánypárti szavazó más európai országban is jobb, kedvezőbb véleménnyel van a demokrácia működéséről, csak ez az óriási szakadék nem látszik a többi ország esetében, mint ami nálunk van – tette hozzá ehhez Szabó Andrea.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Susánszky Pál, Szabó Andra és Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatói tanulmányukban a magyarok demokráciával kapcsolatos véleményét vizsgálták több szempontból is. Megnézték, hogy a demokrácia megítélése hogyan változott Magyarországon 2002 és 2018 között, de azt is vizsgálták, hogy hogy alakult a különböző választói csoportokban annak a megítélése, hogy az ország demokratikus-e. Emellett egy asszociációs vizsgálattal azt is elemezték, hogy a magyarok egyáltalán mit értenek demokrácia alatt.

Trendszerűen az derült ki, hogy a demokráciával való elégedettség átlaga a 2006-2008 környéki politikai és gazdasági válság idején 10-es skálán egy közel ötös értékről hármasra zuhant Magyarországon. Ezután fokozatos volt a növekedés egészen 2016-ig, azóta viszont megint kis mértékű csökkenés tapasztalható. A gazdasági válság Kelet- és Nyugat-Európában is eséssel járt együtt, de közel sem akkora mértékűvel, mint Magyarországon. Ezen kívül az utóbbi években tapasztalható kisebb csökkenés is egyedi a régióban.

A megosztottság alakulásában az látszik a tanulmány alapján, hogy ez a növekedés már korábban, tehát már a válság előtt megindult Kelet-Európában, és aztán 2014-ig folyamatosan növekedett a polarizáció. Ezután Kelet-Európában, illetve Nyugat-Európában is csökkenő pályára állt, ehhez képest Magyarországon tovább folytatódott a társadalom szétszakadása.

Az adatokból az is látszik, hogy nagyjából a 2010-es évek közepéig a magyar és a kelet-európai, közép-európai adatok lényegesen nem tértek el egymástól. Az utolsó adatfelvétel, illetve az a bizonyos beszakadás 2008-2009-ben, ahol megfigyelhető, hogy a magyar adatok érdemben elkülönülnek a közép-európai, kelet-európai adatoktól. Ami egészen elképesztő, az Nyugat- és Kelet-Európa különbsége. Statisztikai értelemben vett érdemi különbség van aközött, hogy egy nyugat-európai, észak-európai hogyan látja a demokrácia működését a saját országában, illetve az, hogy egy közép-európai és benne egy magyar hogyan látja a demokrácia működését

– mondta Szabó Andrea.

A tanulmány szerint a pártos megosztottság viszont nem csupán a politikai rendszer megítéléséből fakad, hanem abból is, hogy a kormánypárti és ellenzéki választók máshogyan értelmezik a demokráciát. Ezt a tanulmányban úgy vizsgálták, hogy arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, hogy mi az az első és egyetlen szó, ami eszükbe jut a „demokrácia” kifejezésről.

A Fidesz-KDNP szavazói körében sokkal nagyobb mértékben találni olyan válaszadókat, akik magabiztosan válaszolnak arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe a demokrácia szóról. Illetve sokkal kevesebben vannak olyanok, akik szerint nem létezik demokrácia Magyarországon, tehát bármifajta elégedetlenségnek adnának hangot. Emellett más pártok támogatóihoz képest nagyobb arányban jut eszükbe a demokrácia kifejezésről a „nép”. Ezzel kapcsolatban Oross Dániel azt említette meg, hogy a nemzetközi irodalom alapján alapvetően a populista pártok sajátossága a népre utalás, és hogy ez a fajta retorikai elem megjelenik a választók véleményeiben.

Az adatok alapján nem kettő, hanem három nagy politikai tábort lehetett beazonosítani: a fideszes és baloldali szavazókhoz képest a Jobbik szavazói elkülönültek az asszociációik alapján.

Az ő értelmezésük szerint a beleszólás iránti vágy nagyon fontos, tehát ők nagyobb arányban említik ezt a demokrácia részeként, mint a többi párt szavazói

– mondta Oross.

A baloldali pártok szavazóiban pedig az az érdekesség, hogy ők azok, akik nagyon hasonlítanak az átlagos válaszhoz, tehát nincs nagyon erős kiugró érték az asszociációikban. A liberális és zöld pártok szavazói körében az átlagosnál kicsit hangsúlyosabb az egyenlőség gondolata, amikor a demokráciáról van szó, illetve az is látszik, hogy ők kisebb mértékben asszociálnak az átlaghoz képest a beleszólás kifejezésre. Végül pedig van egy negyedik csoport is: ők azok, akiknek nincs pártpreferenciája. Ebben a csoportban az a legérdekesebb, hogy akiknek nincs ilyen preferenciája, nagyobb arányban nem is tudnak erre a kérdésre válaszolni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVárosban vagy agglomerációban zöldebb lakni?A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs felzárkózás, ha a hazai tőkések exportteljesítmény nélkül erősödnekAlapvető tényezők hiányoznak a régióban ahhoz képest, ahogy a kelet-ázsiai fejlesztőállamok utolérték a világgazdaság centrumát. Ricz Judit és Gerőcs Tamás a G7 Podcast a heti vendégei.

The post Demokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbé first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.