Az ügyfelek háromnegyedének fogalma sincs, valójában mi járna neki a bankjától

G7 Beszélgetések

A magyar bankhasználókra általában igaz, hogy a rossz ügyfélélményre vannak szocializálva, nem szívesen intéznek bankügyeket, és nem is szeretnek utánanézni a banki dolgoknak. A címben jelzett megállapítás mellett az is érdekes, hogy majdnem minden harmadik prémium kategóriás ügyfél nincs tisztában kiemelt státuszával sem.

Az utóbbi két-három évben azonban – főleg a szinte csak mobiltelefonos alkalmazásként létező neobankok elszívó hatását érezve – a tradicionális bankok is magasabb fokozatra kapcsoltak. A Mastercard egy rendkívül alapos reprezentatív kutatásban ment utána az egymillió dolláros kérdésnek, hogy mi kell az ügyfélnek – Mondovics Péter, a Mastercard elektronikus kereskedelemért felelős menedzsere a G7 podcast vendége. A beszélgetés ide kattintva vagy bármely podcast-lejátszóban hallgatható meg:

https://g7.hu/uploads/2021/12/mondovics-peter-kesz-1129.mp3

A digitális szolgáltatások színre lépésével, amelyek azonnal elérhetők és teljesen transzparensek, megváltoztak az emberek elvárásai is. A biztonság és a gyorsaság mellett a jó ügyfélélmény is fontos tényező lett a pénzügyek intézésekor.

„A szinte csak digitálisan, applikáció formájában elérhető neobankoktól valójában kevesebbet kapok, mint a hagyományos bankoktól, de meg tudom mondani, hogy mit kapok” – mondta a szakértő. A legnagyobb magyarországi neobank ügyfélbázisának kiépítésekor például az igazi hívószó nem is a gyorsaság volt, hanem a kedvező valutaváltási árfolyam, ami lehetővé teszi az átlátható használatot külföldön is.

Régebben a magyar bankokra nagyon jellemző volt, hogy szeretnek mindent házon belül megoldani, mondván, hogy ha egy szolgáltatást a nulláról kezdve ők fejlesztenek ki, ők maradnak a szolgáltatás birtokosai. Van olyan bank, amelyiknél 40-nél is több részleg vett részt egy termék létrehozásában, ami nem túl hatékony megoldás – mondta.

A legtöbb neobank azonban úgynevezett API-k összerakásából állítja össze a szolgáltatásait – van olyan is, amelyik önállóan nem fejlesztett semmit, hanem összeszedte a piacról az elérhető szolgáltatásokat és azokat értékesíti. Az API-k (application programming interface – alkalmazásprogramozási felület) tulajdonképpen kis legódarabok, amelyekből tetszés szerint egy nagyobbat lehet építeni. Ilyen lehet például egy mobilbanki alkalmazás, amin már az adott bank saját logója van – de a mai modern étel- vagy taxirendelő alkalmazások is ilyen API-kból állnak össze.

Jó hír, hogy a magyar társadalom nyitott a banki innovációkra, és egyre többen digitálisan érettek az idősebb generációkból is. A járvány felgyorsította az idősebb, 55 év feletti korosztály digitalizációját, például ők rendeltek a leggyakrabban online tavaly.

A podcast elkészítését a Mastercard Magyarország támogatta.

The post Az ügyfelek háromnegyedének fogalma sincs, valójában mi járna neki a bankjától first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.