Artwork

المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.
Player FM - تطبيق بودكاست
انتقل إلى وضع عدم الاتصال باستخدام تطبيق Player FM !

Az EU olyan, mint egy autópálya: a sofőrtől függ, hogy balesetezik, vagy szabadon száguld rajta

 
مشاركة
 

Manage episode 298203906 series 2530805
المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/07/szekely_sb_final.mp3

Általában ha egy mondatban össze tudjuk foglalni, hogy az Európai Unió mit jelent egy országnak, azt mondhatjuk, hogy óriási lehetőség azoknak, akik maguk is megteszik azt, ami ahhoz szükséges, hogy ezt a lehetőséget kihasználják. Akik nem, azoknak nagyon komoly veszélyt is jelenthet – mondta az e heti G7 Podcastban Székely István.

Székely szerint egy ilyen gazdasági integráció, mint az Európai Unió, felszabadítja a piaci erőket és a piaci folyamatokat. „Lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy egy 500 milliós régióban szabadon működjenek. Ezek brutális hatású erők. Egy adott közösségnek, akár egy országban, egy városban, egy régióban, az a feladata, hogy alkalmazkodjon ehhez, hogy tudja, hogyan kell egy ilyen környezetben működni” – mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

2004-gyel kezdődően 11 közép-kelet- és délkelet-európai, valamint balti állam csatlakozott az Európai Unióhoz. Egy idén megjelent kétkötetetes tanulmánygyűjtemény arra tett kísérletet, hogy egy önálló elemzési keretben adjon választ arra a kérdésre, hogy az uniós tagság milyen hatással volt a régió újonnan csatlakozott tagállamainak gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózására a világ leggazdagabb országaihoz. A tanulmányokról Székely Istvánnal, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadójával, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes tanárával, a könyvek szerkesztőjével beszélgettünk.

A kötetekből kiderül, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok egy főre eső GDP-ben közeledtek a világ leggazdagabb országaihoz, de a konvergencia szociális aspektusa (amit a kötetben az emberi fejlettségi index alapján mértek) már korántsem volt ennyire sikeres.

A kötetek öt tényező konvergenciára gyakorolt hatását vizsgálták. Ezek a kereskedelem, a beruházások, a pénzügyi intézmények, a munkaerő mobilitása és a társadalmi intézmények. Székely szerint a déli tagállamok példája bizonyítja, hogy habár az első négy tényező elő tudja segíteni a konvergenciát, a megfelelő intézmények meglétének hiányában leszakadás is lehet az uniós tagállamok sorsa. Szerinte ez a 2004-től kezdve csatlakozó tagállamok számára is fontos tanulság.

Székely az uniós tagság lehetőségeit azzal a példával mutatta be, mint amikor építünk egy autópályát egy olyan országban, ahol addig nem voltak sztrádák. Akinek van egy jó minőségű autója, megtanulja, hogy hogyan kell vezetni magas sebesség mellett, nem iszik alkoholt, beül az autójába, nincs dugó. A-ból B-be sokkal gyorsabban el fog jutni, mint korábban. Akinek viszont olyan autója van, amin a fék nincs rendbe rakva, vagy nem tanulta meg, hogy hogyan kell magas sebességen vezetni, és esetleg előtte megiszik még egy pohár sört is, beül ebbe az autóba, és lehet, hogy halálos balesetet fog szenvedni.

Tehát, hogy egy autópálya egy vezetőnek mit jelent, ez attól is függ, hogy ő hogyan használja ezt. Persze a társadalom is előírhat szabályokat: ellenőrizhetjük, hogy milyen állapotban van az az autó, hogy ivott-e a sofőr alkoholt, van-e rendes jogosítványa. De azért látjuk, hogy az, hogy az Európai Unió valamilyen lehetőséget teremt, az nem jelenti, hogy automatikusan mindenkinek minden jobb lesz. Sőt, aki nem teszi meg maga részéről a megfelelő dolgokat, lehet, hogy rosszabbul jár. Nem azért, mert az EU okozta a problémát, hanem azért, mert nem alkalmazkodott ahhoz az új környezethez, az új feltételrendszerhez, amit ez létrehozott

– mondta.

A beszélgetésben ezen kívül többek között szó volt még arról, hogy:

  • mitől függött, hogy a 2008-as válság során az egyes tagállamok pénzügyi rendszere mennyire volt ellenálló;
  • milyen előnyökkel és feszültségekkel jár együtt a munkaerő szabad mozgása és a közvetlen beruházások szerepe a tagállamokban;
  • és hogy milyen hatással vannak az EU-s források a tagállamok gazdasági fejlődésére.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

The post Az EU olyan, mint egy autópálya: a sofőrtől függ, hogy balesetezik, vagy szabadon száguld rajta first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 حلقات

Artwork
iconمشاركة
 
Manage episode 298203906 series 2530805
المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/07/szekely_sb_final.mp3

Általában ha egy mondatban össze tudjuk foglalni, hogy az Európai Unió mit jelent egy országnak, azt mondhatjuk, hogy óriási lehetőség azoknak, akik maguk is megteszik azt, ami ahhoz szükséges, hogy ezt a lehetőséget kihasználják. Akik nem, azoknak nagyon komoly veszélyt is jelenthet – mondta az e heti G7 Podcastban Székely István.

Székely szerint egy ilyen gazdasági integráció, mint az Európai Unió, felszabadítja a piaci erőket és a piaci folyamatokat. „Lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy egy 500 milliós régióban szabadon működjenek. Ezek brutális hatású erők. Egy adott közösségnek, akár egy országban, egy városban, egy régióban, az a feladata, hogy alkalmazkodjon ehhez, hogy tudja, hogyan kell egy ilyen környezetben működni” – mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

2004-gyel kezdődően 11 közép-kelet- és délkelet-európai, valamint balti állam csatlakozott az Európai Unióhoz. Egy idén megjelent kétkötetetes tanulmánygyűjtemény arra tett kísérletet, hogy egy önálló elemzési keretben adjon választ arra a kérdésre, hogy az uniós tagság milyen hatással volt a régió újonnan csatlakozott tagállamainak gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózására a világ leggazdagabb országaihoz. A tanulmányokról Székely Istvánnal, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadójával, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes tanárával, a könyvek szerkesztőjével beszélgettünk.

A kötetekből kiderül, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok egy főre eső GDP-ben közeledtek a világ leggazdagabb országaihoz, de a konvergencia szociális aspektusa (amit a kötetben az emberi fejlettségi index alapján mértek) már korántsem volt ennyire sikeres.

A kötetek öt tényező konvergenciára gyakorolt hatását vizsgálták. Ezek a kereskedelem, a beruházások, a pénzügyi intézmények, a munkaerő mobilitása és a társadalmi intézmények. Székely szerint a déli tagállamok példája bizonyítja, hogy habár az első négy tényező elő tudja segíteni a konvergenciát, a megfelelő intézmények meglétének hiányában leszakadás is lehet az uniós tagállamok sorsa. Szerinte ez a 2004-től kezdve csatlakozó tagállamok számára is fontos tanulság.

Székely az uniós tagság lehetőségeit azzal a példával mutatta be, mint amikor építünk egy autópályát egy olyan országban, ahol addig nem voltak sztrádák. Akinek van egy jó minőségű autója, megtanulja, hogy hogyan kell vezetni magas sebesség mellett, nem iszik alkoholt, beül az autójába, nincs dugó. A-ból B-be sokkal gyorsabban el fog jutni, mint korábban. Akinek viszont olyan autója van, amin a fék nincs rendbe rakva, vagy nem tanulta meg, hogy hogyan kell magas sebességen vezetni, és esetleg előtte megiszik még egy pohár sört is, beül ebbe az autóba, és lehet, hogy halálos balesetet fog szenvedni.

Tehát, hogy egy autópálya egy vezetőnek mit jelent, ez attól is függ, hogy ő hogyan használja ezt. Persze a társadalom is előírhat szabályokat: ellenőrizhetjük, hogy milyen állapotban van az az autó, hogy ivott-e a sofőr alkoholt, van-e rendes jogosítványa. De azért látjuk, hogy az, hogy az Európai Unió valamilyen lehetőséget teremt, az nem jelenti, hogy automatikusan mindenkinek minden jobb lesz. Sőt, aki nem teszi meg maga részéről a megfelelő dolgokat, lehet, hogy rosszabbul jár. Nem azért, mert az EU okozta a problémát, hanem azért, mert nem alkalmazkodott ahhoz az új környezethez, az új feltételrendszerhez, amit ez létrehozott

– mondta.

A beszélgetésben ezen kívül többek között szó volt még arról, hogy:

  • mitől függött, hogy a 2008-as válság során az egyes tagállamok pénzügyi rendszere mennyire volt ellenálló;
  • milyen előnyökkel és feszültségekkel jár együtt a munkaerő szabad mozgása és a közvetlen beruházások szerepe a tagállamokban;
  • és hogy milyen hatással vannak az EU-s források a tagállamok gazdasági fejlődésére.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

The post Az EU olyan, mint egy autópálya: a sofőrtől függ, hogy balesetezik, vagy szabadon száguld rajta first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 حلقات

Усі епізоди

×
 
Loading …

مرحبًا بك في مشغل أف ام!

يقوم برنامج مشغل أف أم بمسح الويب للحصول على بودكاست عالية الجودة لتستمتع بها الآن. إنه أفضل تطبيق بودكاست ويعمل على أجهزة اندرويد والأيفون والويب. قم بالتسجيل لمزامنة الاشتراكات عبر الأجهزة.

 

دليل مرجعي سريع