Artwork

المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.
Player FM - تطبيق بودكاست
انتقل إلى وضع عدم الاتصال باستخدام تطبيق Player FM !

Nem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondja

47:55
 
مشاركة
 

Manage episode 355071455 series 2432061
المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.

Már az állam működésére is kihatással van, hogy egyre rosszabb a hazai oktatás helyzete. Az egyre kevesebb diplomás szaktudásának színvonala is csökken, és ez a közszolgáltatások működésében is érzékelhető. Ráadásul az állami és a versenyszféra között évről évre csak bővül a keresetek különbsége, egyre inkább romlik az a humán állomány, amivel a magyar államot működtetni kellene.

A G7 Podcastban két frissen elkészült, a magyar állam működésével foglakozó tanulmány alapján azt vizsgáltuk meg vendégeinkkel, hogy nemzetközi összehasonlításban mik az állami működés fő kihívásai, és hogyan élik ezt meg a felhasználók, azaz a magyar állampolgárok.

https://g7.hu/uploads/2023/02/02_11_biro_nagy_filipov.mp3

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Policy Solutions a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen Mérlegen az állam: A közszolgáltatások helyzete és jövője a magyarok szemében címmel megjelent, ezer fős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásra épülő elemzése a magyar emberek véleményét mérte fel. Az Egyensúly Intézet Hogyan tegyük hatékonyabbá az államot? címmel közreadott tanulmánya a magyar állam működését mutatja be adatokkal alátámasztva, és ad szakpolitikai javaslatokat.

A magyar állam mérete a közepesnél kissé nagyobbnak mondható európai összehasonlításban, amit a kiadások GDP-arányos mértékével szoktak mérni. Nem az a probléma, hogy sokat vagy keveset költ az állam, hanem hogy

A magyar államra az jellemző, hogy túlmozgásos, ahol nem nagyon lenne szerepe, és kevesebbet vállal, ahol lenne szerepe. Nálunk európai összehasonlításban rendkívül alacsony az emberi erőforrásba való befektetés

– emelte ki a problémákat az állami kiadásokkal kapcsolatban Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

Különösen az oktatásra, egészségügyre és a szociális ellátásra költ kevesebbet európai összehasonlításban a magyar állam, míg a gazdasági beavatkozásokra, vállalatok közvetlen támogatására az európai átlag kétszeresét költi.

Nemcsak a szakemberek és a kutatók látják ezt így. A Policy Solutions felmérésében az állampolgárok véleményét keresi, hogy mit gondolnak az állami működéssel kapcsolatban. Ugyan elég jelentős társadalmi igény van arra, hogy az állam aktívan vállaljon szerepet, de az állam működésével mégis elégedetlenek a magyarok.

Amikor azt kérdeztük meg, hogy a magáncégek, vagy a magyar állam tesz-e többet az emberekért, akkor a magyaroknak a többsége azt mondta, hogy a magáncégek többet tesznek az emberekért, mint a magyar állam

– emelte ki Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója.

Azt sokszor hallottuk, hogy mely területeken költ kevesebbet a magyar állam, mint az európai átlag – de nem feltétlenül a kiadások mennyisége a gond. Hiába ugranának egyik napról a másikra a kiadások, attól még ugyanolyan rosszul működne a magyar állam.

A 21. századi szakpolitika lényege, hogy adatok és tereptapasztalatok alapján közelíti meg a problémákat. Ezek alapján lehet kitalálni egy-egy szakpolitikai megoldást, amelyet ideális esetben egy kisebb területen lehet először tesztelni. Ezt követően objektív indikátorok alapján lehet visszamérni, hogy mennyire sikerült elérni a kívánt hatást.

Ilyen a magyar állam működésében egyáltalán nem jellemző, az ötletszerűen megvalósult, sok esetben hiedelmekre, és nem tényekre, szaktudásra alapozott programokhoz utólag keres az aktuális kormányzat alátámasztó, az aktuális ellenzéke azt kétségbe vonó adatokat immár évtizedek óta.

Az egészségügy esetében nem csak a források növelésére lenne szükség. Hiszen ahhoz, hogy egészségesebbek legyenek az emberek fontos lenne a prevenció, az életvitel megváltoztatása, a táplálkozás, a sportolás is.

Az oktatás területén a legégetőbb probléma a tanárhiány:

tíz év múlva a jelenlegi pedagógusok fele a nyugdíjkorhatáron túl lesz, vagy eléri a nyugdíjhoz szükséges kort (…). Bármennyi pénzt beleönthetünk ebbe a rendszerbe, akkor ha nem lesz olyan tanár, aki el tudja látni a megfelelő munkákat.

– hívta fel a figyelmet Filippov Gábor.

A megoldáshoz természetesen elkerülhetetlen a pedagógusbérek rendezése, de szükség lenne a pedagógusképzés, az életpálya átalakítására is. De még a mai szűk erőforrások jelentős része is teljesen értelmetlen adminisztrációra és bürokráciára megy el, amit meg lehetne szüntetni, vagy automatizálni is lehetne.

A beszélgetésben ezen kívül szóba került, hogy

  • milyen hatása volt a gazdasági válságnak a magyar emberek problématérképére;
  • mik azok az állami szolgáltatások, amelyekkel elégedettek az emberek;
  • az oktatási és egészségügyi kihívások lehetséges megoldásai;
  • miért akar az Európai Unió az érthetetlenül rövid ideig járó munkanélküli ellátás meghosszabbítására forrásokat adni, és miért nem fogadja el a kormány;
  • hogyan lett a magyar állami működés fejlődésének valódi támogatója a kormány helyett az Európai Unió;
  • miért nem keresi a kormányzat az állampolgárok életét könnyebbé tevő jóléti intézkedéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

The post Nem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondja first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 حلقات

Artwork
iconمشاركة
 
Manage episode 355071455 series 2432061
المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.

Már az állam működésére is kihatással van, hogy egyre rosszabb a hazai oktatás helyzete. Az egyre kevesebb diplomás szaktudásának színvonala is csökken, és ez a közszolgáltatások működésében is érzékelhető. Ráadásul az állami és a versenyszféra között évről évre csak bővül a keresetek különbsége, egyre inkább romlik az a humán állomány, amivel a magyar államot működtetni kellene.

A G7 Podcastban két frissen elkészült, a magyar állam működésével foglakozó tanulmány alapján azt vizsgáltuk meg vendégeinkkel, hogy nemzetközi összehasonlításban mik az állami működés fő kihívásai, és hogyan élik ezt meg a felhasználók, azaz a magyar állampolgárok.

https://g7.hu/uploads/2023/02/02_11_biro_nagy_filipov.mp3

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Policy Solutions a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen Mérlegen az állam: A közszolgáltatások helyzete és jövője a magyarok szemében címmel megjelent, ezer fős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásra épülő elemzése a magyar emberek véleményét mérte fel. Az Egyensúly Intézet Hogyan tegyük hatékonyabbá az államot? címmel közreadott tanulmánya a magyar állam működését mutatja be adatokkal alátámasztva, és ad szakpolitikai javaslatokat.

A magyar állam mérete a közepesnél kissé nagyobbnak mondható európai összehasonlításban, amit a kiadások GDP-arányos mértékével szoktak mérni. Nem az a probléma, hogy sokat vagy keveset költ az állam, hanem hogy

A magyar államra az jellemző, hogy túlmozgásos, ahol nem nagyon lenne szerepe, és kevesebbet vállal, ahol lenne szerepe. Nálunk európai összehasonlításban rendkívül alacsony az emberi erőforrásba való befektetés

– emelte ki a problémákat az állami kiadásokkal kapcsolatban Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

Különösen az oktatásra, egészségügyre és a szociális ellátásra költ kevesebbet európai összehasonlításban a magyar állam, míg a gazdasági beavatkozásokra, vállalatok közvetlen támogatására az európai átlag kétszeresét költi.

Nemcsak a szakemberek és a kutatók látják ezt így. A Policy Solutions felmérésében az állampolgárok véleményét keresi, hogy mit gondolnak az állami működéssel kapcsolatban. Ugyan elég jelentős társadalmi igény van arra, hogy az állam aktívan vállaljon szerepet, de az állam működésével mégis elégedetlenek a magyarok.

Amikor azt kérdeztük meg, hogy a magáncégek, vagy a magyar állam tesz-e többet az emberekért, akkor a magyaroknak a többsége azt mondta, hogy a magáncégek többet tesznek az emberekért, mint a magyar állam

– emelte ki Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója.

Azt sokszor hallottuk, hogy mely területeken költ kevesebbet a magyar állam, mint az európai átlag – de nem feltétlenül a kiadások mennyisége a gond. Hiába ugranának egyik napról a másikra a kiadások, attól még ugyanolyan rosszul működne a magyar állam.

A 21. századi szakpolitika lényege, hogy adatok és tereptapasztalatok alapján közelíti meg a problémákat. Ezek alapján lehet kitalálni egy-egy szakpolitikai megoldást, amelyet ideális esetben egy kisebb területen lehet először tesztelni. Ezt követően objektív indikátorok alapján lehet visszamérni, hogy mennyire sikerült elérni a kívánt hatást.

Ilyen a magyar állam működésében egyáltalán nem jellemző, az ötletszerűen megvalósult, sok esetben hiedelmekre, és nem tényekre, szaktudásra alapozott programokhoz utólag keres az aktuális kormányzat alátámasztó, az aktuális ellenzéke azt kétségbe vonó adatokat immár évtizedek óta.

Az egészségügy esetében nem csak a források növelésére lenne szükség. Hiszen ahhoz, hogy egészségesebbek legyenek az emberek fontos lenne a prevenció, az életvitel megváltoztatása, a táplálkozás, a sportolás is.

Az oktatás területén a legégetőbb probléma a tanárhiány:

tíz év múlva a jelenlegi pedagógusok fele a nyugdíjkorhatáron túl lesz, vagy eléri a nyugdíjhoz szükséges kort (…). Bármennyi pénzt beleönthetünk ebbe a rendszerbe, akkor ha nem lesz olyan tanár, aki el tudja látni a megfelelő munkákat.

– hívta fel a figyelmet Filippov Gábor.

A megoldáshoz természetesen elkerülhetetlen a pedagógusbérek rendezése, de szükség lenne a pedagógusképzés, az életpálya átalakítására is. De még a mai szűk erőforrások jelentős része is teljesen értelmetlen adminisztrációra és bürokráciára megy el, amit meg lehetne szüntetni, vagy automatizálni is lehetne.

A beszélgetésben ezen kívül szóba került, hogy

  • milyen hatása volt a gazdasági válságnak a magyar emberek problématérképére;
  • mik azok az állami szolgáltatások, amelyekkel elégedettek az emberek;
  • az oktatási és egészségügyi kihívások lehetséges megoldásai;
  • miért akar az Európai Unió az érthetetlenül rövid ideig járó munkanélküli ellátás meghosszabbítására forrásokat adni, és miért nem fogadja el a kormány;
  • hogyan lett a magyar állami működés fejlődésének valódi támogatója a kormány helyett az Európai Unió;
  • miért nem keresi a kormányzat az állampolgárok életét könnyebbé tevő jóléti intézkedéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉleteket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulságaMinél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

The post Nem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondja first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 حلقات

Tất cả các tập

×
 
Loading …

مرحبًا بك في مشغل أف ام!

يقوم برنامج مشغل أف أم بمسح الويب للحصول على بودكاست عالية الجودة لتستمتع بها الآن. إنه أفضل تطبيق بودكاست ويعمل على أجهزة اندرويد والأيفون والويب. قم بالتسجيل لمزامنة الاشتراكات عبر الأجهزة.

 

دليل مرجعي سريع