A pacsirták fele eltűnt, a tujáknak befellegzett, de már itt a kaktusz és a tigrisszúnyog

G7 Beszélgetések

Amikor a biodiverzitás szóba kerül, akkor általában apokaliptikus víziók követik, például a méhek eltűnésével járó globális élelmiszerválság vagy a pusztuló korallvilág. De mit érzékelünk abból, amikor kihal egy faj? Milyen hatása lehet az akkugyárak elterjedésének a hazai biodiverzitásra? Mitől különleges a Kárpát-medence élővilága?

A G7 új podcastsorozatában, a Mentés máskéntben a körülöttünk lévő, folyamatosan változó világ támasztotta kihívásokat nézzük meg közelebbről.

https://g7.hu/uploads/2023/10/baldi_g7_ujravagott_v3.mp3

Első adásunk vendége Báldi András, az MTA levelező tagja, csoportvezető, kutatóprofesszor, akivel a hazai biodiverzitás átalakulásáról beszélgetünk.

Az elmúlt 20 év alapján nagyon jól látszik, hogy azok a madarak, amelyek a mezőgazdasági területekhez kötődnek, ott az állomány 30-40-50 százaléka is eltűnt az elmúlt 20 évben, mezei pacsirták, fecskék és a többiek.

Báldi András szerint a rendszerváltáskor mindenki megkönnyebbült, hogy a szocializmus műtrágyában úszó mezőgazdasági lázálmait felváltatja majd egy élhetőbb termelési mód – a kezdeti években látványos eredmények születtek, a madárállományok mérete növekedésnek indult, de egy ponton a profitorientáltság közbeszólt.

Báldi szerint az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt a korábban meglevő mezsgyék, útszegélyek, csatornaszegélyek, fasorok eltűntek, mert a gazdák területalapon kapják a támogatást, így nem voltak motiváltak abban, hogy megtartsanak olyan területeket, amelyek nincsenek bevonva a művelésbe, cserébe viszont otthont adhatnának különböző fajoknak.

„Most az egyik fő biodiverzitást növelő lehetőség az, hogy mezsgyéket hozunk létre, azaz vadvirágos sávokat. Egy ilyen kísérletet mi is csinálunk a Kiskunságban, nagyobb vadvirágos parcellákat hozunk létre a szántóföldek helyén. Vadvirágokat ültetünk oda, és egyszerűen hihetetlen mennyiségben rezsegnek rajta méhek, lepkék, zengő legyek, mindenféle más beporzók, és mostanra kezdik az agronómusaink is megszeretni, mert nyulak, meg őzek, meg az úgymond vadászható kis állatfajok egyre nagyobb számban települnek meg.”

A podcastepizódban még szó lesz:

• Mennyire különleges, különlegesnek mondható-e egyáltalán a Kárpát-medence, illetve Magyarország biodiverzitása?
• Visszafordítható-e a biodiverzitás hanyatlása?
• Hogyan érinti a biodiverzitást a különböző nagy gyárak megjelenése?
• Klímaszorong-e egy kutató?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek?A felek a várakozásoknál jobban bírták a gazdasági háborút, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak ne fájnának a korlátozások. Új podcastsorozat a G7-en!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése ótaMagyarország az egyetlen uniós ország, ahol nincsen folyamatban vonatok beszerzése, a következő években még több probléma lesz a MÁV-Start vonataival. Vitézy Dávid a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénzNegatív spirálban a magyar gazdaság: a lakosságnak, a cégeknek és az államnak is fogyóban a pénze. Mik ennek a jelei és miért újszerű ez a helyzet? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés?Ha átlátható és jól szabályozott demokratikus innovációkkal próbálkoznak a politikusok, mélyülhet a demokrácia - mondta Oross Dániel, a téma kutatója a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

The post A pacsirták fele eltűnt, a tujáknak befellegzett, de már itt a kaktusz és a tigrisszúnyog first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.