Sosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek?

G7 Beszélgetések

Történelmi előzmények nélküli volt azoknak a szankcióknak a mennyisége és komolysága, amelyeket az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve szövetségeseik Ukrajna invázióját követő hónapokban Oroszországgal szemben elfogadtak. És bár a kezdetben voltak olyan hangok, amelyek az orosz gazdaság gyors összeomlását várták, mindez nem valósult meg, ahogy az európai gazdaság sem omlott össze az orosz gázfegyver élesítése után. Magyarországon viszont a szankciókról szinte lehetetlen egyszerűen csak külpolitikai és külgazdasági kontextusban beszélni, hiszen a kormánypárti kampány miatt ez már a háború kitörését követő hónapokban kapott egy belpolitikai keretezést.

A G7 új podcastsorozatában, a Függő Változóban arra vállalkozunk, hogy havonta egy alkalommal megpróbáljunk egy fontos és aktuális témát több oldalról, több vendéggel beszélgetve, de a tanulságokat leszűrve bemutatni. A sorozat első adásában a szankciók belpolitikai keretezéséről és megítéléséről beszélgetünk uniós kontextusban, a szankciókról pedig a külpolitikai és gazdasági várakozások és történések európai és oroszországi vonatkozásait összegezve próbálunk mérleget vonni.

https://g7.hu/uploads/2023/09/fuggo_valtozo_09_29.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A vendégek, és néhány érdekesebb részlet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):

• Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont kutatási igazgatója: “amikor az európai választók azt látják, hogy a háború immár másfél éve folytatódik, joggal gondolhatják, hogy akkor minek ez az egész, ha nem tudta megelőzni a háborút vagy végetvetni neki. Ezt a fajta népszerűségi eróziót természetesnek gondolom. Erre jön rá a különböző politikai narratívák hatása (…). Mindenhol történt a politikai elit részéről szankcióellenes kommunikáció, de amivel Magyarország nagyjából egyedül van az EU 27 tagállamában, hogy a tömeges támogatottsággal rendelkező kormány részéről direktben érkezik a szankciók elleni kritika.”
• Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem globális tanulmányok intézetének docense: “én úgy gondolom, hogy mérvadó hangok egy pillanatig nem állították, hogy ezeknek a szanckióknak önmagukban kéne megfékeznie, más megfontolásokra kényszeríteni Oroszországot. Ezek csak jelzésértékkel bírnak, illetve megdrágítják Oroszország eltervezett lépéseinek a megvalósítását.”
• Deák András, energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa: “az én szempontomból inkább az volt a meglepő, hogy milyen kevés eszközzel sikerült ezt kezelni. Ebben nyilván szerepet játszott a meleg (európai) tél, ebből következett a megtakarításaink több mint fele, de a rendkívül magas gázár is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari és lakossági fogyasztók is visszavágták a fogyasztásukat. Én erre mind számítottam, és azt gondoltam, hogy nem lesz elég. De elég volt.”
• Mészáros R. Tamás, akit a G7-re írt cikkéről kérdeztük: “amíg Irán, Venezueala vagy Kuba esetében egy nagy világgazdasági és pénzügyi hatalmat képviselő nyugati világ állt szemben apró, a világgazdaságba gyengén integrált szereplőkkel, addig Oroszország egy számos nyersanyagból önnellátásra képes, az olaj területén fontos világgazdasági szereppel bíró ország, melynek elzárása súlyos érdekellentéteket szül, és ez gátja volt a szankciók sikerességének.”

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése ótaMagyarország az egyetlen uniós ország, ahol nincsen folyamatban vonatok beszerzése, a következő években még több probléma lesz a MÁV-Start vonataival. Vitézy Dávid a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénzNegatív spirálban a magyar gazdaság: a lakosságnak, a cégeknek és az államnak is fogyóban a pénze. Mik ennek a jelei és miért újszerű ez a helyzet? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés?Ha átlátható és jól szabályozott demokratikus innovációkkal próbálkoznak a politikusok, mélyülhet a demokrácia - mondta Oross Dániel, a téma kutatója a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

The post Sosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.