Senki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunk

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2021/10/szabo_jando.mp3

Szerintem most még nem vagyunk ott, nem hívnám most még [a helyzetet energiakrízisnek], de félő, hogy nagyon rövid időn belül már itt fogunk tartani. Ennek egy másik oka, hogy a gázpiac a legélesebb helyzetbe télen kerül. Az igazán nagy kérdőjelek az elkövetkező hónapban fognak megérkezni, mennyire lesz hideg a tél, mennyire kell felfutnia a fogyasztásnak, hogy ezt a keresletet kielégítse? Itt lesz az igazán nagy kérdőjel majd a következő hónapokban – mondta Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője a G7 Podcast e heti adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elmúlt hetekben egészen brutális hírek érkeznek az alapvető energiahordozók és az ezekkel szoros kapcsolatban lévő áruk, például az áram, vagy a műtrágya árainak mozgásáról. Sokszorosára drágult a földgáz, a szén, a villamosenergia ára, amit a lakosság a rezsicsökkentés miatt nem érez, de a cégek már szenvednek miatta. A héten Szabó Lászlóval és Jandó Zoltánnal beszéltük át az energiapiac felfordulásának összefüggéseit, okait, és következményeit.

Szabó szerint legalább három feltételnek kell teljesülnie, hogy a világban kialakult piaci helyzetet energiakrízisnek nevezhessük:

• Az egyik, hogy ne egy szűk területre, ne pár országra, hanem nagyobb területre, kontinensre vagy akár globális területen jelentkezzenek a tünetek.
• A másik, hogy a helyzet ne egy-két napig álljon fent, hanem akár több hétre vagy több hónapra elhúzódó válság legyen.
• A harmadik, hogy a kereslet és a kínálat között megszakadjon az a kapcsolat, amit folyamatos ellátásnak hívnak. Tehát, hogy legyenek olyan fogyasztók, akik fogyasztanának és [akár korlátozások miatt] nem tudnak, vagy hogy a kínálat ne tudjon eljutni az adott fogyasztóhoz.

És ha ezt a három kritériumot nézzük a mostani helyzetre, az első kettőt kipipálhatjuk

– mondta Szabó, megjegyezve, hogy tavasz óta folyamatos az áremelkedés mind a gázpiacokon, mind a villamosenergia-piacokon, de akár szén- és olajpiacokon is. A kiterjedés is globális, hiszen mind Ázsiát, mind Európát, mind Amerikát érinti az árak jelentős emelkedése.

A harmadik, és a legfontosabb kérdés, hogy láthatjuk-e azt, hogy a kereslet-kínálat közötti szakadék megjelenik. Amikor az áremelkedésről beszélünk, ez önmagában még nem jelenti ezt, de egy ekkora áremelkedésnél… …már részben igaz lehet, hogy van olyan kereslet, amire mondhatjuk azt, hogy vagy önkéntesen, vagy rákényszerítve mégsem jelenik meg a piacon

– mondta Szabó.

Én is azt gondolom, hogy a határán vagyunk és a piaci szereplőknél, akikkel beszéltem, legalábbis ez a kép rajzolódott ki. Egyértelműen az látszik, hogy pánikvásárlások jellemzik a piacot. Különösen ezen a héten volt ez jellemző

– mondta Jandó Zoltán, akinek a piaci szereplő a héten már arról mesélt, hogy a pánikvásárlások közepette már vannak olyan helyzetek, amikor a potenciális vevő cég nem tud áramot venni, mert nincs elég a piacon.

Fontosabb cikkeink a témában:

A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról, hogy:

• a járvány hogyan járult hozzá az árak elszállásához,
• milyen globális piaci és geopolitikai tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy Európa különösen nehéz helyzetbe került,
• van-e köze az európai klímapolitikának és a német energiapolitikának a dráguláshoz,
• milyen hatásai vannak a drágulásnak a gazdaságban céges és lakossági oldalon?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVárosban vagy agglomerációban zöldebb lakni?A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

The post Senki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunk first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.