Artwork

المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.
Player FM - تطبيق بودكاست
انتقل إلى وضع عدم الاتصال باستخدام تطبيق Player FM !

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

 
مشاركة
 

Manage episode 302564125 series 2530805
المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/09/harangozo_sb_final.mp3

Az volt a várakozásunk, hogy az ingázás miatt magasabb lesz a közlekedéssel kapcsolatos (öko)lábnyom. Nem lett magasabb: erre az lehet a magyarázat, hogy bár a külvárosiak többet ingáznak, viszont a budapesti belsőbb részeken lakók a magasabb jövedelmi szintjükkel összefüggésben többet utaznak a szabadidejükben, illetve magasabb fogyasztású, nagyobb autókkal közlekednek – mondta Harangozó Gábor az e heti G7 Podcastban.

Bár a környezetvédelem nem lehet kizárólag egyéni felelősség, egyéni döntéseinkkel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy kevésbé terheljük fogyasztásunkkal a környezetet. Nem könnyű azonban eldönteni, hogy mikor mi a jobb a környezetre nézve, és egyáltalán, hogyan mérjük a rendkívül eltérő hatásokat. Az agglomeráció és a városi élet kapcsán számos gazdasági és személyes előnyt és hátrányt lehet felsorakoztatni.

Egy magyar kutatócsoport a Cities tudományos folyóiratban megjelent cikkében annak járt utána, hogy környezetterhelésre lefordítva mennyire szennyező városban vagy agglomerációban élni. A legtöbb hasonló kutatás nyugat-európai térségekre vonatkozik, ők viszont – alapvetően KSH-adatok alapján – a magyar adatokat elemezték.

Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének egyetemi docense podcastunkban elmondta, hogy az egyik legelterjedtebb számítási módszer a környezeti hatások egységes mérésére az ökológiai lábnyom. Ennek segítségével mindenfajta anyagfelhasználás és szennyezés esetében ki lehet számolni, hogy hány hektár földterületre van hozzá szükség.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kutatások eredménye szerint jelentős a különbség aközött, ha az elővárosban vagy a belvárosban, illetve ha a peremkerületben lakik valaki. De ahogy az az alábbi grafikonon is látható, ennél is feltűnőbb a 2003 és 2013 közötti gyors növekedés.

Harangozó Gábor szerint ráadásul a növekedés nem állt meg: a jelenleg 2018-ig elérhető adatok azt mutatják, hogy egyre növekszik a lakosság ökológiai lábnyoma.

A globális hektárra számolt egy főre jutó ökológiai lábnyom 2013-ban 2 hektár volt Magyarországon, Budapesten és az agglomerációban 3 hektár. Magyarországon a háztartási fogyasztás ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitást, ezt a túllövést pedig tovább súlyosbítja, hogy mindebben az állami és a harmadik szektor fogyasztása még nincs is benne.

A növekedés azért is érdekes, mert eközben növekedett a gazdaság ökohatékonysága, tehát egy egységnyi GDP előállítására kisebb ökolábnyom jut – emelte ki Harangozó Gábor. A fogyasztás viszont ennél is jobban nőtt.

Az agglomerációval kapcsolatban érdekes az a felismerés, hogy a térség lakosságát

nem is elsősorban a Budapestről kiköltöző népesség hizlalja, hanem az ország távoli részeiből odaköltözők, akik a fővárosban vállalnak munkát.

Ezért is nőtt meg jelentősen az agglomeráció ökológiai lábnyoma Harangozó Gábor szerint.

Az ökolábnyom nagyságára jelentős hatása van a fűtésnek is.

Az agglomeráció esetében megfigyelhető egy nagyon nagymértékű növekedés a fatüzelésben. Reneszánszukat élik a cserépkályhák és az egyéb fatüzelésű módok, a nagyobb területű lakóingatlanokkal egyetemben. Ez az összetevő 2003 és 2013 között majdnem a duplájára ugrott.

– emelt ki egy kevéssé kezelt problémát Harangozó Gábor.

Az sem lehet önmagában megoldás, ha mindenki új és energiahatékony épületbe költözik, hiszen

ha az történik, hogy a 60-80 négyzetméteres lakásokból 250 négyzetméteres passzívházakba költözünk, akkor az önmagában hordoz egy jelentős visszapattanó hatást

– fogalmazta meg a csak a hatékonyságra koncentráló, de a fogyasztást összességét nem figyelő politikák egy lehetséges kockázatát Harangozó.

A beszélgetés során többek között szóba került még az is, hogy

  • milyen hatása van annak, ha egyre jobb a közösségi közlekedés az agglomeráció irányába,
  • és hogy mit jelent a jó szándékkal kitalált környezetbarát projektek esetében a túlcsorduló hatás, ami a fogyasztás növekedésén keresztül végső soron még növelheti is a környezetterhelést.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs felzárkózás, ha a hazai tőkések exportteljesítmény nélkül erősödnekAlapvető tényezők hiányoznak a régióban ahhoz képest, ahogy a kelet-ázsiai fejlesztőállamok utolérték a világgazdaság centrumát. Ricz Judit és Gerőcs Tamás a G7 Podcast a heti vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusban elindulhat a kormány új rezsiharca BrüsszelbenAz uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell messzire menni, ha a közkiadások minőségén javító országra keresünk példátSzlovákia az elmúlt 10 évben pont abban javított sokat, ami miatt a magyar közkiadások minősége gyengébb. Fazekas Mihály a G7 Podcast e heti vendége.

The post Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 حلقات

Artwork
iconمشاركة
 
Manage episode 302564125 series 2530805
المحتوى المقدم من G7. يتم تحميل جميع محتويات البودكاست بما في ذلك الحلقات والرسومات وأوصاف البودكاست وتقديمها مباشرةً بواسطة G7 أو شريك منصة البودكاست الخاص بهم. إذا كنت تعتقد أن شخصًا ما يستخدم عملك المحمي بحقوق الطبع والنشر دون إذنك، فيمكنك اتباع العملية الموضحة هنا https://ar.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/09/harangozo_sb_final.mp3

Az volt a várakozásunk, hogy az ingázás miatt magasabb lesz a közlekedéssel kapcsolatos (öko)lábnyom. Nem lett magasabb: erre az lehet a magyarázat, hogy bár a külvárosiak többet ingáznak, viszont a budapesti belsőbb részeken lakók a magasabb jövedelmi szintjükkel összefüggésben többet utaznak a szabadidejükben, illetve magasabb fogyasztású, nagyobb autókkal közlekednek – mondta Harangozó Gábor az e heti G7 Podcastban.

Bár a környezetvédelem nem lehet kizárólag egyéni felelősség, egyéni döntéseinkkel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy kevésbé terheljük fogyasztásunkkal a környezetet. Nem könnyű azonban eldönteni, hogy mikor mi a jobb a környezetre nézve, és egyáltalán, hogyan mérjük a rendkívül eltérő hatásokat. Az agglomeráció és a városi élet kapcsán számos gazdasági és személyes előnyt és hátrányt lehet felsorakoztatni.

Egy magyar kutatócsoport a Cities tudományos folyóiratban megjelent cikkében annak járt utána, hogy környezetterhelésre lefordítva mennyire szennyező városban vagy agglomerációban élni. A legtöbb hasonló kutatás nyugat-európai térségekre vonatkozik, ők viszont – alapvetően KSH-adatok alapján – a magyar adatokat elemezték.

Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének egyetemi docense podcastunkban elmondta, hogy az egyik legelterjedtebb számítási módszer a környezeti hatások egységes mérésére az ökológiai lábnyom. Ennek segítségével mindenfajta anyagfelhasználás és szennyezés esetében ki lehet számolni, hogy hány hektár földterületre van hozzá szükség.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kutatások eredménye szerint jelentős a különbség aközött, ha az elővárosban vagy a belvárosban, illetve ha a peremkerületben lakik valaki. De ahogy az az alábbi grafikonon is látható, ennél is feltűnőbb a 2003 és 2013 közötti gyors növekedés.

Harangozó Gábor szerint ráadásul a növekedés nem állt meg: a jelenleg 2018-ig elérhető adatok azt mutatják, hogy egyre növekszik a lakosság ökológiai lábnyoma.

A globális hektárra számolt egy főre jutó ökológiai lábnyom 2013-ban 2 hektár volt Magyarországon, Budapesten és az agglomerációban 3 hektár. Magyarországon a háztartási fogyasztás ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitást, ezt a túllövést pedig tovább súlyosbítja, hogy mindebben az állami és a harmadik szektor fogyasztása még nincs is benne.

A növekedés azért is érdekes, mert eközben növekedett a gazdaság ökohatékonysága, tehát egy egységnyi GDP előállítására kisebb ökolábnyom jut – emelte ki Harangozó Gábor. A fogyasztás viszont ennél is jobban nőtt.

Az agglomerációval kapcsolatban érdekes az a felismerés, hogy a térség lakosságát

nem is elsősorban a Budapestről kiköltöző népesség hizlalja, hanem az ország távoli részeiből odaköltözők, akik a fővárosban vállalnak munkát.

Ezért is nőtt meg jelentősen az agglomeráció ökológiai lábnyoma Harangozó Gábor szerint.

Az ökolábnyom nagyságára jelentős hatása van a fűtésnek is.

Az agglomeráció esetében megfigyelhető egy nagyon nagymértékű növekedés a fatüzelésben. Reneszánszukat élik a cserépkályhák és az egyéb fatüzelésű módok, a nagyobb területű lakóingatlanokkal egyetemben. Ez az összetevő 2003 és 2013 között majdnem a duplájára ugrott.

– emelt ki egy kevéssé kezelt problémát Harangozó Gábor.

Az sem lehet önmagában megoldás, ha mindenki új és energiahatékony épületbe költözik, hiszen

ha az történik, hogy a 60-80 négyzetméteres lakásokból 250 négyzetméteres passzívházakba költözünk, akkor az önmagában hordoz egy jelentős visszapattanó hatást

– fogalmazta meg a csak a hatékonyságra koncentráló, de a fogyasztást összességét nem figyelő politikák egy lehetséges kockázatát Harangozó.

A beszélgetés során többek között szóba került még az is, hogy

  • milyen hatása van annak, ha egyre jobb a közösségi közlekedés az agglomeráció irányába,
  • és hogy mit jelent a jó szándékkal kitalált környezetbarát projektek esetében a túlcsorduló hatás, ami a fogyasztás növekedésén keresztül végső soron még növelheti is a környezetterhelést.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz internetet hibáztatjuk a vállalhatatlan politikai vitákért, pedig a trollok offline is trollkodnakG7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránskártya ott működött, ahol tömegeknek hiányzik az alapvető biztonságérzete2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudjuk, hogyan közlekedünk majd 2056-ban, és a koncesszióval az adófizetők állják a kockázatotMik a kockázatai annak, ha az állam 35 évre koncesszióba adja az autópályák építését és üzemeltetését? A G7 Podcast e heti vendégei Juhász Matthias és Bucsky Péter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs felzárkózás, ha a hazai tőkések exportteljesítmény nélkül erősödnekAlapvető tényezők hiányoznak a régióban ahhoz képest, ahogy a kelet-ázsiai fejlesztőállamok utolérték a világgazdaság centrumát. Ricz Judit és Gerőcs Tamás a G7 Podcast a heti vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusban elindulhat a kormány új rezsiharca BrüsszelbenAz uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell messzire menni, ha a közkiadások minőségén javító országra keresünk példátSzlovákia az elmúlt 10 évben pont abban javított sokat, ami miatt a magyar közkiadások minősége gyengébb. Fazekas Mihály a G7 Podcast e heti vendége.

The post Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 حلقات

Minden epizód

×
 
Loading …

مرحبًا بك في مشغل أف ام!

يقوم برنامج مشغل أف أم بمسح الويب للحصول على بودكاست عالية الجودة لتستمتع بها الآن. إنه أفضل تطبيق بودكاست ويعمل على أجهزة اندرويد والأيفون والويب. قم بالتسجيل لمزامنة الاشتراكات عبر الأجهزة.

 

دليل مرجعي سريع